Kedves most elballagó kollégistáink!
Rendhagyó módon kell idén elbúcsúzni tőletek.
Nem lesz ünnepi díszvacsora a kolesz ebédlőben, az üresen kongó falakat nem fogja díszíteni semmi. Az ilyenkor szokásos beszédeket sem mondja el senki. Búcsúírások kerülnek fel a kollégium honlapjára, az általatok beküldött fotókból készült videóval, elismerésekkel és a tablótokkal együtt.
A szó elszáll, az írás megmarad. Ezért ez a búcsúzó sem lehet olyan, mintha azon az estén hangzana el egyszer.
Váratlanul kellett költöznötök haza és elhagyni a kollégiumot március idusán. Hirtelen, egyik pillanatról a másikra szakadt meg valami. A tanév menete, ezzel együtt a vasárnapi vagy hétfői visszaérkezések, a pénteki hazautazások sora. Megszakadt a látható dolgok menete. Ezidáig soha nem tapasztalt módon, egy kórokozó vetett véget a normális kerékvágásnak a kollégium, az iskola falain belül és kívül, szerte a világban.
Az érettségi vizsgák sem lesznek olyanok, mint korábban.
De nektek ezek között a körülmények között is a maximumra törekedve kell megbirkóznotok az írásbeli feladatokkal. És mi hisszük, megismerve titeket a kollégiumban elöltött évek alatt, hogy kivétel nélkül valamennyien helyt fogtok állni. De ehhez azért még oda kell tenni magatokat a finisben. És akkor büszkén, akár maszkkal az arcotokon léphettek be a vizsgára.
Sok év múlva, a most nehéznek tűnő feladatokra már emlékezni sem fogtok. Csak arra, hogy igen, mi voltunk azok a fiatalok, akik egykor a koronavírus világjárvány idején nyomtuk le az érettségit és mentünk tovább.
De van valami, ami szintén láthatatlan, mint a vírus.
De ez a valami nem elválaszt, összeköt titeket, minket. Benneteket, diákokat egymással, velünk, nevelőtanáraitokkal, a kollégium valamennyi dolgozójával. Ez pedig a koleszban eltöltött közös idő. Nektek ez a fiatalságotok idejére esett, annak is egy pici szeletét jelenti. Lesznek, akik több, de olyanok is, akik kevesebb szeretettel fognak visszagondolni ezekre a koleszos évekre. De abban biztosak lehettek, hogy SZERETETTEL fogtok emlékezni. Ez tapasztalat.
Mi a rendkívüli körülmények között, sok sikert kívánva búcsúztatunk benneteket!
Ti pedig többszörösen ismeretlen és nehéz helyzetben kezditek meg a középiskola utáni, kihívásokkal teli életeteket. Az életnek azt a szakaszát, amihez mi már nem tudunk többet hozzátenni. Az már megtörtént az itteni évek alatt, mi úgy hisszük, úgy reméljük.
Vagy talán mégis adhatunk egy pár apróságot.
Fogadjátok olyan szeretettel a feltöltött anyagokat, mint ahogyan azt az alábbi szerzők megírták, elkészítettük.
- A végzősök nevében búcsúzik Biszák Aletta és ballagási beszédet írt Baráz Dávid is.
- A kollégiumban maradók részéről Kaluzsa Panna intéz hozzátok búcsúztató szavakat.
- A tablót, ami most talán nem mindenkinek fogja elnyerni a tetszését, mert az ő képe nem olyan jó, mert nem a megfelelő helyen van, vagy, mert...
(Ez esetben ne a kollégium nevelőtestületére haragudjatok, csak egy nevelőtanárra, akitől a tabló ilyetén megvalósításának - képek és fotóalanyok nélküli - ötlete és ez a búcsúztató származik.)
De évek múlva, ha bejöttök a Bocskai Kollégiumba, megkereshetitek, bekeretezve fog lógni a többi mellett a falon.
Az itt maradó dolgozóknak, de leginkább a csoportvezető tanáraitoknak a folyosókon ballagva, évek múltán is, a tablókon lévő fotókról ti fogtok eszükbe jutni. Nem csak egy kép lesztek a tucatnyi másik között. A gyámoltalan szecskákból, csintalan tizedikesek, féktelen tizenegyedikes és útra kész gyönyörű lányok és fiúk fognak megelevenedni a lelki szemeik előtt.
Keressétek meg azt a nevelőtanárt is, aki egykor nem adott, vagy éppen akkor is adott kilépő kártyát, amikor nem érdemeltétek meg. Mert, ha még itt lesz a kollégiumban, örömmel és szeretettel fogjátok együtt feleveníteni a színes tabló alatt a múlt eseményeit.
A végzős búcsúztató végéhez közeledve a kollégiumi évek alatt tanúsított közösségi munkájáért a KIVÁLÓ KOLLÉGISTA, illetve NEVELŐTESTÜLETI DICSÉRET-et érdemelt tanulókat jutalmazzuk.
A búcsúztató utolsó momentumaként minden évben egy kicsit vicces, de mégis kedves gesztussal az ARANY FILCTOLL DÍJ átadásával értékeljük 
egy NEVELŐTANÁR munkáját.
